Velencei-tó

A Velencei-tó 1974-ben lett a horgászok tava, ettől az időponttól kezdődöen a halászati jog hasznosítója a Magyar Országos Horgász Szövetség.

Mohosz Kirendeltsége melletti csónakkikötőből változatos horgászhelyek érhetők el

A Velencei- tó horgászatáról

A Velencei-tó jellemzése

A vízterületét tekintve (2.300 hektár) a Velencei-tó a Balaton után Magyarország második legnagyobb természetes tava. A tó hossza 10 km, legnagyobb szélessége 3,5 km, míg átlagos vízmélysége 1,6 méter, partvonalának hossza 28,5 km.

A tó korát 10-12 ezer évre becsülik. Sík fekvése és viszonylag kis vízgyűjtő területe (602,4 km2) miatt az évszázadok során a vízállás erősen ingadozott, sőt az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. 1880-ban létrehozott vízkormányzó műtárggyal szabályozhatóvá vált a tó vízszintje.

Az aránylag sekély vizű, vadregényes nádasokkal borított tó a 70-es évekre erősen eutrofizálódott. A természetes öregedési folyamatokat tórekonstrukciós munkákkal igyekeztek megállítani. Húsz év alatt több mint 15 millió m3 iszapot távolítottak el a mederből és a nádas-állományok egy részének eltávolításával nagy nyílt vízi területek is létrejöttek. Ma a tó 23 km2-es területből 10 km2-t borítanak nádasok.

A nádasok mentén a tó szinte valamennyi halfaja megfordul

A vízkészlet kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében egyik tápláló vízfolyására megépítették a Zámolyi és a Pátkai víztározót, melyek megfelelő csapadékviszonyok között a Velencei-tó vízkészletének mintegy 30 %-át képesek tárolni, és segítségükkel a nyári időszakban bizonyos mértékig szabályozható, pótolható a tó vízmennyisége. Sajnos a 90-es évek elején és az utóbbi években is a kívánatosnál alacsonyabban alakult a tó vízszintje a csapadékhiányos időszakok miatt.

A tó halairól, a halgazdálkodásról

A tó természetes halprodukciója gazdagabb, mint a Balatoné. Ennek következtében rövid időn belül jó horgászvízzé vált, amikor 1974-ben a korábbi halászati hasznosítás megszűnt, és a tó hasznosítói a horgászok lettek. Azóta a Magyar Országos Horgász Szövetség horgászszervezeteivel együtt végzi a halgazdálkodási, halvédelmi és horgászat szervezési feladatokat.

A hasznosítóként kiemelt figyelmet fordított és fordít a tó őshonos halfajai állományának fenntartására, fejlesztésére. A rendszeres haltelepítések következtében jó halállomány és megfelelő halfaj-szerkezet alakult ki. A Velencei-tóban élő halfajok ugyan száma kevesebb, mint a hazai folyóinkké, vagy a Balatoné, de horgászatileg jelentőséggel bíró valamennyi halfaj előfordul.

A hasznosító Mohosz tógazdaságából ilyen pikkelyes pontyok
kerülnek telepítésre rendszeresen a tóba

Miután a magyar horgászok nagyobb hányada elsősorban pontyra horgászik, és a tó adottságai is kedveznek ennek a halfajnak, így évente 25.000 kg kétnyaras és 25.000 kg háromnyaras, méretes ponty kerül többek között kihelyezésre a tóba. A halak - melyek meghatározóan pikkelyes fajták - a hasznosító szövetség saját közeli halastavaiból kerülnek telepítésre. A kétnyaras növendék pontyok telepítése zömmel ősszel, míg a méretes, fogásra érett pontyok kihelyezése tavasztól késő őszig több tételben elosztva történik.

A nyári szezonban történő telepítések mindig látványosak

A szövetség halkeltetőjéből évente több mint 80 ezer csuka, 120 ezer süllő és 3,5 millió előnevelt ponty is gyarapítja a halállományt. Külön hangsúlyt fektet a hasznosító az őshonos Velencei-tavi nyurgaponty és a compó állományok fenntartására.

A horgászhelyekről

A tavon partról és csónakból is lehet horgászni. A csónakos horgászat változatosabb horgászati és fogási lehetőséget kínál. A tó különböző parti szakaszai, mólók és az evezős pálya kedvelt horgászhelyek. Az egyes települések környezetében védett csónakkikötők is találhatók, ahol egész évre térítés ellenében elhelyezhetők a horgászcsónakok és néhány kikötőben csónakot is lehet bérelni.

A tó északi oldalán 3 km hosszú, a horgászok által is kedvelt evezős pálya található, mely egyben kiváló halfogó versenypálya, ahol sok hazai és nemzetközi horgászversenyt rendeztek már. A part felől fokozatosan mélyülő meder kedvelt tartózkodási helye a tó szinte valamennyi halfajának.

A 3 km hosszú evezőspálya az egyik legnépszerübb parti horgászhely

A Velencei-tó viszonylag sekély vízmélysége következtében nyáron a tó vízhőmérséklete 25-26 oC-ra is felmelegszik. Ezért a tó igen népszerű a fürdőzők és a vízis portokat kedvelők körében. Nyári időszakban tömegesen keresik fel a nyaralók a magyar fővároshoz közel, alig félórányi autóútra (40 km) eső vízterületet kikapcsolódási, üdülési céllal.

A kibetonozott partfal a halaknak nem,
a horgászoknak, standolóknak jó

A legnagyobb üdülőforgalom idején is a tó különböző vízszakaszai, eldugott nádöblei, nyílt vizű területei nyugodt horgászati feltételeket, jó fogási lehetőségeket kínálnak.

Milyen halakra érdemes horgászni?

Ponty
A legnagyobb mennyiségben és értékben telepített halfaj. A zsákmányban általában jól elkülöníthető a telepített magas hátú pikkelyes pontyfajta, és az őshonos tavi nyurgaponty, melynek állományát szintén telepítésekkel fejleszti a hasznosító.

A ponty a legkedveltebb horgászzsákmány

Pontyfogásra szinte az egész tó területén, bárhol számíthatunk. Felmelegedő tavaszi és lassan lehűlő őszi időszakban a pontyok szívesen keresik fel a nádasok széleit és öbleit. Igen meleg vízhőmérsékletnél viszont a nyílt vizek, mélyebb szakaszok az eredményesebbek. A nádasok mellett elsősorban úszóval, míg nyílt vizeken elsősorban fenekező módszerrel, de sokan úszós módszerrel is eredményesen horgásznak pontyra. Vízminőségi okokból a pontyhorgászatban a szokásos szoktató etetést állami rendeletek megtiltották, így horgászrendi tiltássá is vált, ezért csak csekély mennyiségű csalogató etetést lehet a horgászatkor alkalmazni. A horgászati statisztikák alapján az utóbbi időszak egy évre jutó pontyfogása átlaga a tavon meghaladja a 42 tonnát.

Süllő
A tó egyik legértékesebb és legnagyobb számban előforduló ragadozó hala. Megtalálható a nagy nyílt vizű területeken ugyanúgy, mint meglepő módon az iszapos, sekélyebb vizű nádasok mentén. Tartózkodási helye követi a táplálékhalak kedvelt élőhelyeit. Állománya évről-évre feljövőben van, bár az alacsony vízállású, így alacsonyabb víz-oxigénszintű időszakok nem mindig kedveznek horgászatának, mégis az élőhelyét megkereső, horgászati módszereit ismerő horgászok biztosan számíthatnak fogására.

Ki a nádnál, ki a nyílt vizen próbál szerencsét

Zömmel 1-4 kg-os példányai esnek zsákmányul, de jó néhány kapitális méretű süllő elejtése sem számít ritkaságnak. Kedvelt élőhelyei többek között a tó nyílt vizű területei, a nádtorzsos szakaszok és a mélyebb kotrások miatt visszamaradt gödrök környéke, ahol úszós, fenekezős és műcsalis pergető módszerrel is fogják. Horgászata egész évben eredményes lehet, az őszi és a biztonságos jégen a téli léki süllőzés is különösen kedvelt. Az utóbbi évek egy évre jutó átlagfogása a tavon eléri a 7.000 kg-ot.

Csuka
A Velencei-tó korábbi jelentős nádas fedettsége, alacsonyvizű sekély partszakaszai igencsak kedveztek a csukának, ebben az időszakban e halfaj volt a domináns ragadozó. A kotrások következtében csökkentek a nádasok és szinte eltünt a sekély, növényzettel benőtt parti öv, és ezáltal a csukaállomány is. Nagyobb ivadékok telepítésével az elmúlt évtizedekben sikerült állományát szinten tartani és a vízbő években fejleszteni. Manapság úgy a nádasok szélén, mint a nádasokhoz közeli nyílt vizeken és a kikötők környéken is számíthatunk kapására. Az átlagosan 1-3 kg-os állománya mellett jó néhány 5-12 kg közötti rafinált öreg csuka is elejtőjére vár.

Fiatal csukaivadékok a Mohosz Kajászói Halkeltetőjében Velencei-tavi kihelyezésre várnak

Horgászata bár egész évben eredményes lehetne, elsősorban a késő őszi időszakra, illetve a téli lék-horgászatra koncentrálódik. Horgászati módszerei között az élőhalas csukázást egyre gyakrabban a műcsalis pergető, kereső horgászat váltja fel. A tavon évente átlagosan több mint 4.000 kg csukát fognak a horgászok.

Harcsa
A tavon különösen rejtett életet él a harcsa. Előszeretettel tölti az év legnagyobb részét az úszó nádszigetek u.n. "szakadtak" alatt, természetesen zsákmányszerzési céllal ki-kilátogat és ma már egyre több harcsát fognak a kotrások által visszamaradt mélyebb gödrök környékén is. Sajnos nagyon kevesen horgásznak harcsára, bár állománya évről-évre növekszik, a horgászzsákmányban évente összesen mintegy 500 kg körüli mennyiségben szerepel. Pedig sok a nagy súlyú (20-50 kg-os) harcsa él a tóban és egyre számosabb a növendék harcsák (1-3 kg-os) állománya is. Kapitális -70-90 kg-os - vén harcsák is előfordulnak.

Sukoró környéki nádasok

Májustól szeptemberig eredményes lehet a horgászata, a nagyobb példányok esetén komolyabb felkészültséget igényel a horgászata más vizekkel szemben, mivel ha betör az úszó szigetek alá eléggé nehéz onnan visszafordulásra kényszeríteni. A tavon igazán bevált módszerek még nincsenek fogására, néhány harcsaspecialista már van, aki féltve őrzi titkát. Legtöbbször pergetős és élő csalis horgászatnál akadnak horogra a kisebb és nagyobb harcsák. Horgászatát ösztönözve a 20 kg egyedsúly felett fogott és a Mohosz Velencei-tavi kirendeltségén bemutatott példányai esetén az országos szövetség ingyenes éves területi engedélyt biztosít a szerencsés horgász részére a következő évre.

Balin
Különösen erős és nagy létszámú állománya él a tóban. A korábbi évtizedek tudatos telepítése hatására mára szinte a tó valamennyi vízszakaszán észlelhetjük rablásait. A balinozást kedvelők és értők elsősorban pergetéssel zsákmányolják az 1-3 kg-os példányokat, de jó néhány nagyobb rekordméretű 4-6 kg-os balin is üldözi táplálékhalait a tóban. Sok horgász csak rácsodálkozik pontyozás közben a nagy rablásokra, de csak keveseknek jut eszébe félretenni a pontyozó botot és kezébe venni egy pergető botot néhány dobás erejéig. A balin éves átlagfogása a tavon nem haladja meg az 1.500 kg-ot, bár ez ennek a mennyiségnek bármikor a két-háromszorosa is lehetne, ha horgásznának rá.

Angolna
A múlt század 70-es éveinek elején telepítette az akkori hasznosító halászati szövetkezet a tóba halászati-gazdasági célból. Mivel a tó vizéből ritkán történik vízeresztés, ezért az angolna nem tud elvándorolni és még mindig tömegesen fordul elő. Megtalálható a kisebb súlyú, hegyes fejű típus (ezek általában hímek), és széles fejű, nagyobb súlyú nőstény példányai, melyek nemegyszer a 2-3 kg-ot is elérhetik.

Halőrök vigyázzák a horgászati szabályok betartását

Szeles, hullámos, zavaros víz esetén nappal is, de általában szürkülettől az éjszakai időszakban számíthatunk biztosan a fogására. Kisebb egyedei zömmel élő csalira (giliszta, stb.), míg nagyobb példányai általában csalihalra, halszeletre kapnak. Kimondottan angolnára kevesen horgásznak, általában más ragadozó halak horgászatánál kerül horogra. Az angolnára nincs méretkorlátozás, napi fogható mennyisége sincs korlátozva, csak az egyéb mérettel nem védett halak naponta meghatározott 10 kg-os mennyisége határolja be fogását. Évente a tavi horgászzsákmányban 1.400 kg körüli alakul a fogása.

Amur
A múlt század 70-es éveinek elején szintén a halászati szövetkezeti időszakban a vízinövényzet visszaszorításának céljából és gazdasági halászati céllal telepítették tömegesen. Az egyik legkedveltebb nagy testű horgászhallá vált. Nem ritka még me sem a 20-30 kg körüli példányok fogása. Állománya csökkenőben van, mivel a törvényi szabályozások következtében természetes vizekbe 1996-tól nem lehet amurt telepíteni. Ettől függetlenül még jó néhány évig sikeresen horgászhatnak a tavon amurra, melynek nagyobb példányait zsákmányul ejteni különleges élmény, és jó horgásztudást igényel. Az utóbbi évek átlagában még évi 2,2 tonna amurt fognak a Velencei-tavon.

Ezüstkárász
Nem tudatos telepítéssel került a tóba. A 70-80-as években jelentkezett egy kisebb állománya, a kilencvenes évek elején a Pátkai tározó teljes leürítésével igen sok ivadéka került a tóba. Jó életfeltételek mellett nagyra nőttek. Ma nem ritka a 700-1.200 g-os példányai sem. Szaporodásával állományát is szinten tartja. A horgászok kedvelt halává vált, bár időnként íváskori, tavaszi elhullásaival jelentős gondot okoz a vízhasznosítónak.

Keszegfélék
A tó három meghatározó keszegféléje a dévérkeszeg, a bodorka és a vörösszárnyú keszeg, valamint tömeges a szélhajtó küsz is, mely elsősorban, mint a ragadozó halak tápláléka játszik fontos szerepet. A keszegfélék közül a dévérkeszeg és a bodorka adja a legtömegesebb zsákmányt. Az igazán hozzáértő keszegezők megfelelő körülmények esetén a tó legkülönbözőbb helyein is néhány óra alatt képesek megfogni a naponta engedélyezett 10 kg-ot. Ha ez nehezen hihető, akkor érdemes rendszeresen figyelemmel kísérni az evezőspályán megtartott különféle horgászversenyeket és ellesni a versenyzők egy-egy keszegezési fortályát.

A Mohosz rendszeres májusi évadnyító versenyén a fiatalok
és a felnőttek is összemérik tudásukat

Általános tapasztalat, hogy a keszegek is egyre óvatosabbakká váltak az elmúlt évek során, így csak a jól megválasztott, érzékeny, finom felszerelésekkel lehet igazán eredményesen horgászni. Horgászatuknál elsősorban az úszós készség és az érzékenyebb fenekező készség vált be. A keszegfélékből ( itt megemlítve a növekvő állományú compót is) évente átlagosan több mint 44 tonnát zsákmányolnak a tavon.

Velencei-tavi horgászrend részletes előírásai valamennyi területi jegyen megtalálhatók, illetve külföldi horgászvendégeink számára jegybizományosoknál tájékozódásra német és angol nyelven is rendelkezésre áll a horgászrendi előírás.

A részletes az aktuális évre vonatkozó tavi horgászrendet a további oldalakon tekinthetik meg !

Horgászat természetes környezetben:

Velence város és a békés tópart

A Velence-tavi horgászat még akkor is kellemes kikapcsolódást jelent, ha a halak esetleg átmenetileg étvágytalanok és nincs kapásunk. A tó változatos vízi flórával és faunával rendelkezik. Igen sok természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj, közte ritka madárfajok élnek és költenek a tavon. Ezért a tó nyugati részén, a Lángi és Vendel nevű tisztásokat átszelő vonaltól nyugatra szigorúan védett természetvédelmi terület található, ahova belépni és csónakkal bemenni is tilos.

Hangulatos horgászhely

Ezen a területrészen nagyobb mértékű a nádasállomány és kisebb a nyílt vizek aránya, így háborítatlan körülmények között találják meg élő- és fészkelőhelyüket a ritka madárfajok. A tavon ornitológusok állandó madárvártát, megfigyelő pontokat rendeztek be a gazdag madárvilág folyamatos tanulmányozására.

Horgász nézőpontból a Bence hegy, melynek kilátóteraszáról a legszebb a tó panorámája

A tó természetes nyugalmának és a vízminőségének megőrzésének érdekében tilos a csónakokon robbanómotorokat használni. A csónakos közlekedésre csak a hagyományos evezés, illetőleg az elektromos csónakmotor használható. A természet és a vízminőség megóvását szolgálja a szoktató etetés tilalma is.

Az évadnyító horgászversenyhez kapcsolodó halászléfőző verseny évről évre népszerübb

A Magyar Országos Horgász Szövetség, mint a tó halászati haszonbérlője erőfeszítéseket tesz a kultúrált horgászati környezet kialakításáért és megőrzéséért. Részt vesz a szemét szervezett összegyűjtésében, horgászok által használt bejáró utak kialakításában, kikötők fenntartásában, közösségi célokat szolgáló területek rendben tartásában, faültetési programokban is. Mindezek eredményeképpen remélhető, hogy az ide látogató horgászok jól fogják érezni magukat és ha családtagjaik nem is horgásznak, a kellemes természeti környezetben mindenki talál a maga számára megfelelő, kellemes időtöltést, kikapcsolódást.

Hol és hogyan válthatunk területi engedélyt:

Magyar állampolgároknak horgász egyesületi tagokként rendelkezniük kell állami horgászjeggyel, és ez alapján különböző típusú (éves, heti, napi, többnapi), és árú területi engedélyt válthatnak a tóra vonatkozó szabályozásoknak megfelelően.

A külföldi állampolgárok az útlevelük és igazolt hazájukban tett horgászvizsga alapján tudnak állami horgászjegyet váltani (ez egy évre szól, illetve meghosszabbítható), majd ennek segítségével tudják megvásárolni a különböző területi engedélytípusokat.

A területi engedélyek (külföldiek részére az állami horgászjegy is) megvásárolhatók a tó körüli egyesületi, szövetségi jegyforgalmazó helyeken és a horgászboltok legnagyobb részében is.

Szálláslehetőségek:

A tó körül igen sok camping, strand, szálloda, motel, panzió, étterem, büfé, magánszállás és más horgásztanya is található.

Mohosz Agárdi Telepén három egyesület horgásztanyája és egy nagy csónakkikötő található

A Velencei-tó nyugati részén, a dinnyési nagy csónakkikötő szomszédságában található a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége és Horgásztanyája, ahol a területi jegyeket meg lehet vásárolni (a külföldiek számára állami horgászjegyet is) és a tó horgászatával kapcsolatosan információk kérhetők. Ugyanitt csónakot is lehet bérelni, illetve a dinnyési kikötőben kikötőhelyet lehet igényelni a csónak elhelyezésre, illetve az itt tárolt csónakok téli tárolási szolgáltatását is biztosítja a kirendeltség .

A Mohosz Dinnyési Horgásztanyája hangulatos, szép környezetben fekszik. A horgásztanya 2004. évben felújításra került és színvonalas üdülési lehetőséget nyújt az itt pihenni, kikapcsolódni vágyóknak. Közvetlenül az épület melletti kikötőből lehet kievezni a tó változatos horgászati feltételeket nyújtó nyugati térségébe, könnyű elérni a Lángi, a Vendel, és a Rigya tisztások legjobb horgászhelyeit.

Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége

A tanyán igénybe vehető kellemes emeleti vendégszobák 2, 3 és 4 ágyasak, többségükhöz saját vizesblokk tartozik, a jól felszerelt teakonyha(hűtőkkel), az étkező földszinten található. A szép kilátást nyújtó társalgó is áll a vendégek rendelkezésére.

A horgászfelszerelések részére külön tároló, zárható szekrények, csalianyagnak hűtő is rendelkezésre áll. A szobaárakban egy csónak használatának lehetősége is benne van. A horgásztanya ifjúsági horgászcsoportok táborszerű (sátoros) elhelyezésére, rendezvények, tanfolyamok lebonyolítására is alkalmas. A tanyáról további részletek olvashatók a honlap horgásztanyákról szóló és kiemelt menüpontjaiban.

A tanya és szolgáltatásainak igénybevételéről érdeklődni lehet:
a Mohosz Velencei-tavi Kirendeltségén és Horgásztanyáján.
Cím: H-2484 Agárd, Tópart u. Pf. 16.
Telefon/fax: 06/22-370-339
E-mail: mohosz@t-online.hu

2006. évben forgalmazott területi engedélyek

Velencei-tó	F e l n ő t t				I f j ú s á g i
	éves	heti	2 napos	napi	éves	heti	2 napos	napi
- tagsági lappal kedvezményes	15000	6000	2600	1450	7500	2400	1000	600
- tagsági nélkül teljes árú	24000	10000	4000	2500	12000			1250
- tagsági lappal 68 év felett	7500

Velencei-tavi területi engedélyeket a tavon érdekelt horgászegyesületeknél lehet beszerezni, ezenkivül megvásárolhatók a következő jegyforgalmazóknál:

MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltség	Agárd, Tópart u.(Agárd-Dinnyési csónakkikötőnél)
Horgász Büfé	Agárd-Dinnyési csónakkikötő
Horgásztanya	Agárd, Béke u.
VELENCETOURS Utazási Iroda	Velence, Halász u. 1.
	Gárdony, Szabadság u. 16.
Horgászbolt	Gárdony, Vízügyi kikötő
Varga Söröző	Gárdony, Pisztráng u. 23.
BÜFÉ	Gárdony, Üdülők útja
LACIVILL üzlet	Gárdony, Szabadság u. 16.
DELTA Üzlet	Velence, Széchenyi u. 5.
	Gárdony, Szabadság u.
REKORD Horgászbolt	Gárdony, Szabadság u. 14.
KUKACKA Horgászbolt	Velence, Enyedi u. 17/a.
Ital Lerakat	Velence, Ország u. 92.
Horgászbolt	Velence, Fő út 16.
HE-k Fejér Megyei Szövetsége	Székesfehérvár, Pilinszky J. tér 1.
TIMA MOBY-DICK Horgászbolt	Székesfehérvár, Fiskális u. 67.
Aranyhal Horgászbolt	Székesfehérvár, Mátyás kir. krt. 14.
Bandi Horgászbolt	Székesfehérvár, Kelemen B. u. 15.
Wimmer Horgászbolt	Székesfehérvár, Sütő u. 16.
Pataky Horgászbolt	Székesfehérvár, Pozsonyi u. 1/c.
Nagybudapesti Horgászok Egyesülete	Budapest, V., Váci u. 46.
	Budapest,XI., Lágymányosi u. 14.

A VELENCEI-TÓ 2006. ÉVI HORGÁSZRENDJE

Kedves Horgásztársak!

Üdvözöljük hazánk kedvelt, vadregényes, jól halasított horgászvizén. A tó halállományának védelme, őrzése és gyarapítása, valamint a vízi és vízparti környezet megóvása, fenntartása tetemes költségbe kerül. Mindez hasznosítóként feladatunkat képezi és az Ön érdekét is szolgálja, ezért számítunk segítő magatartására, különösen a vízpartok tisztaságának megőrzésénél. Kérjük ezért, hogy a horgászatra vonatkozó előírásokat a gondok megelőzése érdekében szíveskedjék áttanulmányozni, és az előírások betartására ügyelni. A tó horgászatával kapcsolatos bejelentéseivel a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségéhez is fordulhat (tel: 06-22-370-339).
Horgászatához jó időt és kellemes kikapcsolódást kívánunk.

1. Horgászni a tavon érvényes területi engedéllyel 04 órától 24 óráig szabad. Sötétedéskor a horgász köteles a horgászhelyét jól láthatóan megvilágítani. Éjszakai horgászat az egész tó területén tilos, kivéve a május 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakot, amely alatt péntekről szombatra, szombatról vasárnapra és vasárnapról hétfőre virradóra egész éjjel lehet partról és csónakból is horgászni.

2. A természetvédelmi területen tartózkodni, csónakkal közlekedni és horgászni egész évben tilos.

3. A strandokon, kijelölt fürdőhelyeken VI.15- VIII.31. között a horgászat tilos, kivéve ott, ahol az üzemeltető a horgászati tevékenységhez hozzájárul.

4. A vízügyi szervek által lehatárolt munkaterületeken, táblákkal jelzett részeken a horgászat szünetel, a munkálatokat zavarni vagy kárt okozni tilos.

5. a) Az evezős pályán a hajós edzések és versenyek időtartama alatt, valamint a bekerített pályaszakaszon tilos horgászni. A versenyeket és edzéseket a pálya főbejáratánál, bejáratainál tájékoztató táblák jelzik. A pálya területén csónakból horgászni november 1. és március 15. között a bójákkal kiépített vízszakaszon csak a belső nádasok közvetlen közelében szabad, míg a bójázatlan szakaszon - a parti horgászatra tekintettel - a nyílt vízen is lehet. Az evezős pályán úgy partról, mint vízről csak az úszós horgászat megengedett. Fenekezni csak akkor és csak ott lehet, ahol a pályaszerkezet, bójasor nincs beszerelve. A parti sávban - a parkosított részekre - behajtani tilos. A kiépített pálya berendezésében, part menti sávjában a kijelölt parkolóhelyeken mindennemű károkozás tilos. b). Vitorlásversenyek alkalmával a kijelölt agárdi versenypályát szabadon kell hagyni, ott horgászni tilos.

6. Járművel a mólóra, vagy a vízpartra leállni tilos.

7. Hajókikötőben horgászni csak a vízi közlekedés zavartalanságának biztosításával szabad.

8. Felnőtt horgász egyidejűleg 2, az un. házastársi engedéllyel rendelkező, valamint az ifjúsági 1 bottal horgászhat, a gyermekhorgász 1 bottal, azon 1 horoggal horgászhat.

9. Tilalmi idők, méret és naponta kifogható mennyiség szempontjából a következő szabályok érvényesek a 2006. évben:

Halfaj	Tilalmi időszak	Méret
Csuka	február 15. - március 31.	40 cm
Balin	március 01. - április 28.	40 cm
Fogassüllő	március 01. - április 28.	30 cm
Kősüllő	március 01. - május 31.	20 cm
Ponty	május 02. - június 15.	30 cm
Amúr	-	40 cm
Harcsa 80 cm alatti példány	május 02. - június 15.	50 cm

Felnőtt területi engedély birtokában a felsorolt, mérettel védett halakból naponta összesen 5 db fogható, egy-egy fajból azonban legfeljebb 3 db. (Tehát fogható pl. 2 db ponty, 2 db süllő és 1 amur, vagy 3 ponty, 1 süllő, 1 balin stb.) A mérettel nem védett "egyéb" halakból naponta 10 kg fogható, ezen belül angolnából csak napi 8 db. Ifjúsági, és a házastársi területi engedéllyel a mérettel védett halakból naponta összesen 3 db, egy-egy fajból legfeljebb 2 db fogható, továbbá 10 kg egyéb méretkorlátozással nem védett hal, ezen belül angolnából csak napi 5 db. A gyermek területi engedéllyel rendelkező horgász 1 db méretkorlátozással védett halat és 5 kg egyéb halat (ezen belül angolnából csak napi 2 db-ot) foghat. A fogási naplóba a méretkorlátozással védett halat a fogást követően azonnal, az egyéb halakat a vízpart elhagyása előtt kell bejegyezni.

10. A horgászat alatt fogott halat a horgász csak maga mellett tárolhatja. Ha zsákmányát a napi horgászat befejeztével élve kívánja tárolni, az kizárólag a part közvetlen közelében megengedett.

11. A tó vízminőségének védelme érdekében a szoktató etetés tilos.

12. A tavon horgászállást (stéget) építeni tilos, ugyancsak tilos foglalt vagy jelölt helyet létesíteni. A bedobás helye bójával kizárólag csak a horgászat időtartamára jelölhető meg. E célból sem szabad a nád állományát csomóba kötni, vágni, csonkítani.

13. Tilos a partvédő köveket átrakni és a parti sávot csali gyűjtés végett ásással megbontani.

14. Csali halból csak olyan mennyiség fogható, mely a mindenkori napi horgászathoz szükséges.

15. A tavon a Hajózási Szabályzat előírásai szerinti felszereltségű és névtáblával ellátott csónak használható. Csónakok csak a kikötőkben, valamint a kijelölt tároló helyeken tarthatók.

16. Az elsőfokú viharjelzésre a csónakos horgász köteles a partot 500 méterre megközelíteni, a másodfokúnál a partra menni.

17. A 20 kg feletti harcsát kifogó horgász a következő naptári évre térítésmentes éves területi engedélyt kap. A kifogott halat a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségén (Agárd, Tópart u.) kell bemutatni, ahol az igazolást is kiadják az illető részére. A tó helyi rekordlistájára szívesen fogadja a bejelentéseket a kirendeltség, erről érdeklődni a 06-22-370-339 telefonon lehet.

18. Szemetelni, illetve szemetes helyen horgászni tilos! A szemetes helyen horgászótól a területi engedély bevonható, illetve az illetékes hatóság helyszíni bírságot szabhat ki. A horgász köteles a horgászat befejezésével a szemetet magával vinni, vagy a szemétgyűjtőbe helyezni.

19. Kempingezni az egész tó körzetében csak a kijelölt helyeken szabad. Az úgynevezett vadkempingezés tilos.

20. A haljelölés a halgazdálkodási munkát segíti. Jelölt halról a jelet csak akkor szabad levenni, ha az a fogható méretet eléri. A levett jelet, a fogás helyét, idejét, a hal testhosszát, magasságát, súlyát, valamint a horgász nevét és lakcímét tartalmazó feljegyzést postán a MOHOSZ-nak kell beküldeni, vagy személyesen a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltségén (Agárd, Tópart) leadni. A beküldők tárgyjutalomban részesülnek.

21. (Haltelepítések, versenyek alkalmával a MOHOSZ javaslatára a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal rendkívüli tilalmi időket rendelhet el. A szervezett horgászversenyeket - a MOHOSZ Kirendeltségre történő kötelező bejelentés alapján - elsőbbség illeti meg, ezért a rendezőség által kijelölt helyen a verseny időtartama alatt csak a versenyzők horgászhatnak.

22. Április második szombatján - 2006. 04. 08-án - a Horgász Környezetvédelmi Napon a tavon érdekelt horgászok hulladékgyűjtési munkája alatt reggel 7,00 órától 12,00 óráig a tó területén horgászni tilos. Kérjük vegyenek részt a környezeti rend kialakításában.

23. A horgászatra vonatkozó szabályok megsértése a hatóságin kívül egyéb eljárást is von maga után. A területi engedélyt már a szabálytalanságot megállapító hivatalos személy elveheti. Halvédelmi szabálysértés esetén a halászati hatósághoz történő továbbítás végett az állami horgászjegyet is visszatarthatja.

24. Az itt nem szabályozott kérdésekben a halászati-horgászati törvény és a Horgászat Országos Szabályai az irányadóak.

Horgász Környezetvédelmi nap és Környezetvédelmi Kupa
2005. április 9. Velencei-tó

Esőre hajló időjárásban, öt helyszínen gyülekeztek a horgászok a tó körül. Összesen 177 fő vett részt a szemétgyűjtésben, köztük több ifjúsági és gyermek horgász is. Szorgalmas munkájuk nyomán a horgászatra alkalmas partszakaszok hamar megtisztultak, teltek a szemeteszsákok és szemétgyűjtő konténerek.

Összesen közel 250 zsák szemetet gyűjtöttek össze, így mintegy 1,5 tonna szennyező anyagtól szabadult meg a vízpart, melyet a MOHOSZ Velencei-tavi Kirendeltsége szállíttatott el a szemétgyűjtő telepekre. A munkát elvégezve a horgászaktívák délben az Evezőspálya büféjénél gyülekeztek és fáradozásukat kipihenve részt vettek egy sorsoláson, ahol értékes horgászati felszereléseket és egyéb kisebb ajándékokat nyerhettek. Az országos szövetség egy tál étellel is vendégül látta a résztvevőket.

A sikeres környezetvédelmi napot a korábbi évekhez hasonlóan a 1400 órakor kezdődő Környezetvédelmi Kupa horgászverseny zárta. A versenypálya hideg vizében kezdetben nem sok étvágya volt a halaknak, de a három órás verseny első három helyezettjének így is sikerült 4-6 kg közötti halmennyiséget fognia.

A 2005. évi Környezetvédelmi Kupa eredményei:

I. helyezést ért el: Makai Arnold dunaújvárosi horgász, a Dunaferr HE tagja, aki 5.740 gr halat fogott;
II. helyezést ért el: Sztanovits Péter dorogi horgász, a Dorogi HE tagja, aki 5.270 gr halat fogott;
III. helyezést ért el: Fodor István martonvásári horgász, a Kék Duna HE tagja, aki 4.590 gr halat fogott;

Fodor István fogta a legnagyobb halat is, egy 1.850 gr-os pontyot, amiért különdíjat kapott.

További eredmények:
IV. lett: Gecse Béla budapesti horgász, a Postás HE tagja (4.390 gr)
V. lett: Moczkó Béla nyergesújfalui horgász, Dunaalmás HE (3.980 gr)
VI. lett: Benkő Zoltán kápolnásnyéki horgász, GárdonyHE (3.660 gr)

Képek a 2005. évi környezetvédelmi napról:

Évadnyitó Horgász és Halászléfőző Verseny a Velencei-tavon

2005. május 14-én immár harmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Országos Horgász Szövetség és a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége a Velencei-tavi Évadnyitó Horgász és Halászléfőző Versenyt Az Agárd-Dinnyési Csónakkikötő területén a rendezvény hetében lázas előkészületek folytak, évről-évre nagyobb az érdeklődés és versenyen indulni kívánok létszáma. Az igen változékony, hűvös tavaszi napokkal szemben szerencsére az időjárás, a szép napsütés is segítette a rendezvény már megszokott, jó hangulatát.

A felnőtt egyéni horgászverseny 52 fős mezőnye az előző évekhez hasonlóan a kikötő közeli vízszakaszon kijelölt pályán csónakból horgászott. Csónakonként két versenyző horgászhatott egy-egy úszós felszereléssel. A halak a szép idő ellenére nem nagyon kényeztették el a horgászokat, de a 3 órás verseny ideje alatt azért akadt horogra a sok küsz mellett több nagyobb dévér, kárász és más hal is. Az idei első helyezett a tavalyi győztesnél majdnem 1 kg-al több halat fogott.

A felnőtt verseny eredménye:
I. helyezett: Sólyom Gábor (Velence) 3.150 g
II. helyezett: Koller István (Érd) 2.000 g
III. helyezett: Nagy István (Lovasberény) 1.950 g

A fiatalabb korosztály számára a csónakkikötő partján rendezett horgászversenyen 14 gyermek és 12 ifjúsági versenyző mérhette össze tudását, a "snecik" mellett itt is akadt horogra néhány nagyobb keszegféle.

A gyermek verseny eredménye:
I. helyezett: Bakonyi Zoltán (Baracska) 1.180 g
II. helyezett: Tóth Szilveszter (Kápolnásnyék) 440 g
III. helyezett: Tóth Péter (Csobánka) 260 g

Az ifjúsági verseny eredménye:
I. helyezett: ifj.Debreczeni Dániel (Székesfehérvár) 1.610 g
II. helyezett: Bakos Dávid (Székesfehérvár) 660 g
III. helyezett: Varga András (Pákozd) 480 g

A horgászversenyek kategóriánkénti első három helyezettje kupát és helyezésétől függően értékes horgászfelszerelést kapott, a felnőtt verseny győztese pedig a jövő évi versenyig a Velencei-tavi Évadnyitó Vándorkupát is őrizheti trófeái között.

A halászléfőzés még a horgászversenynél is népszerűbb, évről-évre egyre többen kívánják összemérni főzőtudományukat, az idén az előzetesen bejelentkezett 78 főből végül is 69-en indultak a verseny napján. A szervezők minden résztvevőnek és az őket kísérő családi, baráti társaságnak biztosítottak főzőhelyenként egy asztalt padokkal, tűztálcát, igény szerint tűzifát és természetesen a jó halászlé alapanyagot biztosító 3 db pontyot, melyek a Velencei-tavi Kirendeltség Kajászói tógazdaságából származtak. A gyors halpucolás után a főzőverseny egységes jelre indult, összesen kb. 2 és fél óra állt a "mesterszakácsok" rendelkezésére az előkészületekhez és a "profi" halászlé elkészítéséhez.

A résztvevők nagy létszáma miatt a szakértőkből álló három zsűri kóstolta végig az elkészült halászleveket értékelve a halászlé megjelenését, a színét és illatát, valamint döntően az ízét. A pontszámok alapján legjobbnak ítélt 6 halászléből egy ismételt összevetés, kóstolás alapján alakult ki a végső sorrend.

A halászléfőző verseny eredménye:
I. helyezett: Schweiningerné L. Edit (Székesfehérvár)
II. helyezett: Hernyes Józsefné (Isaszeg)
III. helyezett: Traubert Géza (Székesfehérvár)

A három legjobbnak ítélt halászlé készítője serleget, az 1-6. helyezettek értékes főzőedényeket, különböző konyhai felszereléseket, az első tíz helyezésig pedig oklevéllel is elismerték ténykedésüket, melyeket többek között dr. Szabó Imre a MOHOSZ elnöke és Iván János a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, a HOFESZ elnöke adott át.

Az eredményhirdetés után a rendezvény látogatói, vendégei kétféle halászléből is kóstolhattak: Pintér Ferenc a Nagybaracskai Hal Kft ügyvezetője és csapata bajai típusú halászlét, Kamocsa Zoltán a Velencei-tavi Kirendeltség munkatársa és segítői pedig hagyományos dunántúli, Velencei-tavi halászlét főzött, melyekből összesen közel 500 adag fogyott.

A rendezvény színvonalát emelték a felállított színpadon fellépő különböző igen színvonalas műsort bemutató tánccsoportok, volt mazsorett, kán-kán, hip-hop és hastánc bemutató, majd halászleveket magyarnóta mellett fogyaszthatták a látogatok.

Valamennyi versenyző és résztvevő elismeréssel szólt a Velencei-tavi évadnyitó rendezvényről, sokan kinyilvánították, hogy május második hetének szombatját (2006. május 13.) jövőre is itt a tóparton töltik horgászattal, főzéssel vagy csak egyszerűen az eseményt a versengéseket követve kellemesen kikapcsolódva.