Comp�

Teste z�m�k, oldalr�l lap�tott, h�ta er�sen, hasa gyeng�bben �velt. Feje ar�nylag nagy, sz�ja kicsi, cs�csba ny�l�, ajkai vastagok. A sz�j sz�glet�ben 1-1 kis bajusz tal�lhat�. A szem ar�nylag nagy. Minden �sz�ja h�sos, lekerek�tett, kiv�ve az eg�szen enyh�n bemetszett farok�sz�t. A mell�sz� nem �ri el a has�sz�t. A h�t�sz� r�vid �s viszonylag magas, csak�gy a farokalatti �sz� is. A farokny�l felt�n�en magas. Cycloid, apr�, hossz�k�s pikkelyei szab�lyosan rendezett, s�r� sorokban helyezkednek el. Az oldalvonal teljes, majdnem egyenes lefut�s�. A test er�sen ny�lk�s, s�kos tapint�s�. H�t�n feket�s-z�ldes, s�t�t olajz�ld, oldala vil�gosabb olajz�ld vagy aranys�rga, aranyos csillog�ssal, a hasa s�rg�s. A h�t-, farok- �s a farokalatti �sz�k s�t�tsz�rk�k, v�g�k enyh�n v�rhenyes, a mell- �s has�sz�k t�ve h�ssz�n�, t�bbi r�sze s�t�tsz�rke. Az �risz v�r�ses. �l�hely�t�l f�gg�en v�ltozhat a sz�ne, iszapos �ll�vizekben eg�szen s�t�t, csaknem fekete v�ltozatai is ismeretesek. Egyes sz�nv�ltozatai - pl. az aranys�rga, vagy a Nyugat-Eur�p�ban kiteny�sztett feh�r, k�k �s arany v�ltozatok - kedvelt akv�riumi halak. A xantorisztikus v�ltozatot kor�bban k�l�n, �n�ll� fajnak tartott�k, Cuvier �s Agassiz Tinca aurata, Agassiz pedig Tinca chrysitis fajn�ven �rta le. S�kvid�ki �ll�vizekben meglehet�sen gyakori, el�fordul a foly�k lass� �raml�s� als� szakaszain is, kedvenc �l�helye a tavak, holt�gak, mocsarak ny�ron k�nnyen felmeleged�, sek�ly viz� iszapos r�sze. Ivari dimorfizmusa az �v�si id�szakon k�v�l is szembet�n�. A tejesek has�sz�j�nak els� sugara j�l l�that�an vastagabb, mint az ikr�s�, valamint az �sz� is sokkal nagyobb. A h�mek 3., a n�st�nyek 3-4. �let�v�kben v�lnak ivar�rett�. �v�si ideje a v�z tart�san 20 ^oC f�l� emelked�s�vel, m�just�l kezd�dik, �s eg�szen j�nius v�g�ig elh�z�dik. Esetenk�nt milli�n�l is t�bb, igen apr� 0,8-1,2 mm �tm�r�j�, s�rg�s ikr�j�t szakaszosan, rendszerint 3-4 alkalommal rakja le. A meleg, 24 ^oC-os v�zben a megterm�keny�tett ikr�k inkub�ci�s ideje r�vid, 2,5-3 nap. A kikel� l�rv�k mind�ssze 3,5-4,5 mm hossz�ak, �let�k els� 5-6 napj�t a szikanyag teljes felsz�v�d�s�ig ragaszt�mirigyeik seg�ts�g�vel a szubmerz v�zin�v�nyzeten f�ggve mozdulatlanul t�ltik. A l�rv�k els� t�pl�l�ka kerekesf�rgekb�l �ll, mintegy 2 h�t m�lva m�r nagyobb m�ret� planktonr�kokat, bevonat- �s �led�klak� szervezeteket is k�pes elfogyasztani. A kifejlett egyedek t�pl�l�k�t z�mmel bentikus �llatok alkotj�k, de �trendj�ben megtal�lhat�k a v�zin�v�nyek magvai �s egy�b r�szei, korhad� �s rothad� szerves anyagok, vagyis a comp� omnivor. �rad�sok alkalm�val a ponttyal �s a harcs�val egy�tt kivonul az �rter�letre, a v�z visszah�z�d�sakor azonban tov�bbra is a ki�nt�sek csatorn�iban, g�dreiben marad, mivel lassan, vagy egy�ltal�n nem k�veti a visszah�z�d� vizet.