Pettyes Busa

Teste oldalr�l lap�tott, k�zepesen magas. Feje felt�n�en nagy, homloka sz�les. A sz�jsz�gletb�l h�zott v�zszintes vonal �tmegy a szemen vagy f�l�tte halad, a szemek alacsonyabban fekszenek, mint a feh�r bus��. A sz�j fels� �ll�s�. A kopolty��veken a sz�r�- �s l�gz�fel�let sz�less�ge azonos, a sz�r�fel�let nem szivacsos, hanem lemezes. A h�t�sz� r�vid �s magas, a mell�sz� h�trasim�tva t�l�r a has�sz� t�v�n. A farokny�l magas, a farok�sz� ar�nytalanul nagy �s m�lyen kiv�gott. A has�l csak a has�sz�k �s a farokalatti �sz� k�z�tt figyelhet� meg. Cycloid pikkelyei apr�k, v�konyak. H�ta s�t�tsz�rke, oldala ez�st�s, v�r�sesbarn�n vagy s�t�tsz�rk�n szab�lytalanul m�rv�nyozott. �sz�i sz�rk�k, n�ha v�r�sen �rnyaltak. �shaz�j�ban a feh�r bus�hoz hasonl�an a nagy foly�k tipikus reofil halfaja, haz�nkban j�l �rzi mag�t a t�roz�k, nagyobb tavak �s holt�gak �ll�viz�ben is. Ivar�retts�g�t eredeti elterjed�si ter�let�n 3-4, haz�nkban 5-6 �v alatt �ri el. Csapatosan vonul m�jusban-j�niusban a foly�k kavicsos, m�rs�kelt sodr�s� szakaszaira, ahol egy-egy ikr�s 1 milli� k�r�li, 1,25-1,55 mm �tm�r�j� ikr�j�t v�zk�zt sz�rja sz�t. A megduzzad� szedercs�ra �llapot� ikra 3,2-5,3 mm nagys�g�, amely 1 g/cm3 k�r�li fajt�mege l�v�n lebeg. A megterm�keny�t�st k�vet�en kb. 36-50 �ra m�lva kelnek ki a s�rg�sfeh�r, szem �s sz�j n�lk�li l�rv�k. Szabad �let�k els� 4-5 napj�ban szikanyagukat �lik fel. A foly� sodr�val utaz� l�rv�k pigment�l�d�s�hoz, kopolty� �s sz�jny�l�suk kialakul�s�hoz 6-8 nap sz�ks�ges, ekkor �rnek a t�pl�l�kb� �rter�letekre, ahol kerekesf�rgekkel �s apr� planktonr�kokkal �lnek. A kifejlett egyedek f� t�pl�l�k�t zooplankton-szervezetek �s detritusz, kisebb mennyis�gben alg�k alkotj�k. Hazai vizeinkben a faj term�szetes szaporod�s�t eddig m�g nem tapasztalt�k.