Csuka

Teste er�sen megny�lt, hengerded, oldalr�l csak enyh�n lap�tott. Fejt�l a r�vid farokny�lig a h�t �s a has vonala p�rhuzamos. Feje test�hez k�pest igen nagy, kacsacs�rszer�en v�gz�dik. Nagy sz�j�nak als� �llkapcsa hosszabb, mint a fels�. A fej a szem el�tt fel�lr�l lap�tott. A dentalen �s az intermaxillaren 1 sorban, a vomeren �s a palatinumon t�bb sorban elhelyezked�, er�s, k�pos ragadoz�fogak vannak. A dentale fogai el�lr�l h�trafel� haladva egyre nagyobbak. A maxillare fogatlan. A t�hegyes fogak h�trahajl�k. A h�t�sz� a farokny�l k�zel�ben van, pontosan a farokalatti �sz� felett, r�vid, de magas. A farokalatti �sz� hossza �s magass�ga a h�t�sz�hoz hasonl�. A farok�sz� er�sen kimetszett. Jellegzetes form�j� cycloid pikkelyei kicsik, az oldalvonal csaknem egyenes. H�ta a sz�rk�sz�ldt�l a s�rg�sz�ldig v�ltozik, olykor majdnem fekete. A testoldal alapsz�ne ez�st�sen barna, olajz�ld, s�vokba rendez�d� vagy m�rv�nyos, v�ltoz� �l�nks�g� s�rg�s foltok rajzolat�val. Az ez�st�s alapsz�n n�ha aranyos lehet. Hasa s�rg�s vagy feh�res. A fej nagy r�sze a testoldalhoz hasonl� sz�nezet�. P�ros �sz�i �s a farokalatti �sz� s�rg�s vagy v�r�ses alapsz�n�, a h�t�sz� �s a farok�sz� sz�rk�sbarna. A mell�sz� kiv�tel�vel az �sz�kat sz�rk�sbarna, s�t�tbarna, sok esetben s�vokba rendez�d� foltok tark�tj�k. A d�s n�v�nyzet�, nagy �tl�tsz�s�g� �ll�vizekben �l� egyedek sz�nezete rendszerint s�t�tebb �s �l�nkebb, a foly�v�ziek vil�gosabbak. Az egy�ntet�en f�mesk�k, z�ld, vagy �l�nk ez�st�s sz�n� v�ltozat�t el�sz�r �szak-Amerik�ban tal�lt�k meg, de sz�rv�nyosan elterjed�si ter�let�nek m�s r�szeir�l is besz�moltak m�r el�fordul�s�r�l (Lawler, 1960). Tipikus �ll�v�zi halfaj, a gyors �raml�s� foly�r�szeket ker�li. Nagyobb tavakban a litor�lis z�na n�dasainak, gy�k�nyeseinek, hinarasainak szeg�ly�n, a k�rnyezetbe teljesen beleolvadva rejt�zk�dik. Megszokott �l�hely�r�l csak tavasszal v�ndorol el, amikor megfelel� �v�helyet keres mag�nak. A tejesek rendszerint a 3., az ikr�sok a 3. vagy 4. �let�v�kben �rik el ivar�retts�g�ket. Egyik legkor�bban �v� halunk, a j�golvad�s ut�n, febru�rban-m�rciusban rakja le egy-m�sf�l m�ter m�ly v�zben a v�zin�v�nyzetre 100-350 ezer, 2,5-3 mm �tm�r�j�, s�rg�s, ragad�s ikr�it. Az embrion�lis fejl�d�s 12-14 napig tart, a kikelt 6-7 mm hossz�s�g� l�rv�k m�r 2-3 nap m�lva planktonikus szervezetekkel t�pl�lkoznak. A 2-3 hetes, 20-35 mm testhossz�s�g� ivad�kok ragadoz� �letm�dra t�rnek �t, �ltal�ban a frissen kelt Cyprinidae fajok l�rv�it fogyasztj�k v�logat�s n�lk�l. A 65-156 mm-es csuk�k t�pl�l�k�ban m�g viszonylag jelent�s h�nyadot k�pviselnek a puhatest�ek, rovarl�rv�k, v�zi�szk�k, �s a felem�sl�b� r�kok, a nagyobb egyedek m�r kiz�r�lagosan halakat ragadoznak (Guti et al., 1991). Sohasem �ld�zi �ldozat�t, ha lesb�l az els� mozdulatra elv�tette azt. Szinte eg�sz �vben t�pl�lkozik, de csak nappal, �tv�gya �sszel a legnagyobb, fal�nks�ga csak �v�s idej�n m�rs�kl�dik, �s ny�ron egy h�napig sz�netel a fogv�lt�s idej�n. A k�t ivar n�veked�s�ben jelent�s elt�r�s tapasztalhat�, k�l�n�sen az ivar�rett� v�l�s ut�n. V�zter�lett�l f�gg�en a 8-9 �ves koroszt�lyokban az ikr�sok mintegy 30-140 mm-rel hosszabbak, mint a tejesek (Frost �s Kipling, 1959; Craig �s Smiley, 1986).