Kecsege

Kecsege - Acipenser ruthenus Linn�

Szinonim: Acipenser gmelini (Fitzinger & Heckel, 1836); Acipenser gmelini Fitzinger (Herman, 1887); Acipenser ruthenus brevirostris (Antipa, 1909); Acipenser ruthenus ruthenus n. marsiglii (Berg, 1948).

A fajn�v Oroszorsz�g latin nev�b�l (Ruthenia) sz�rmazik. A test �ramvonalas, ny�l�nk. A feje megny�lt, orm�nyban v�gz�dik, hossza meglehet�sen vari�bilis. A kereszthelyzet� sz�j kicsi, sz�less�ge a fej sz�less�g�nek 60-65 %-a. Az als� ajak k�z�pen megszak�tott. A bajuszsz�lak hossz�ak �s rojtozottak, h�trasim�tva el�rik a fels� ajkat. A testsz�n nagy egyedi v�ltoz�konys�got mutat, a h�toldal rendszerint z�ldesbarna, a hasoldal pedig s�rg�sfeh�r. A mell�sz� nagy �s er�s. Az �sz�k sz�ne sz�rke, a v�rtek piszkos- feh�rek. N�ha el�ker�l teljesen feh�r (var. albinea) ill. narancsv�r�s v�ltozata (var. erythraea) is (Lukin et al., 1981; Hol�ik, 1983). A Tisz�ban �l� popul�ci�ban a tejesek mell- �s has�sz�i r�videbbek, mint az ikr�sok� (Vladykov, 1931), hasonl� ivari dimorfizmust mutattak ki a dunai kecseg�k eset�ben is (Oliva �s Chitravadivelu, 1972). Az orm�ny hossz�nak �s form�j�nak variabilit�sa m�r r�g�ta foglalkoztatja a halbiol�gusokat. Legt�bbj�k elk�l�n�ti a hossz� kihegyezett �s a r�vid tompa orr� form�t. Berg (1948) szerint a hegyes orr� forma tavaszi, a tompa orr� pedig �szi v�ndorl�. Az ut�bbi forma testhossza gyorsabban n�vekedik, ami alapj�n genetikai k�l�nbs�get is felt�teleztek (Shmidtov, 1939; Lukin, 1956). Szaporod�si k�pess�g�k nagyobb, �lettartamuk is hosszabb. T�bben azon a v�lem�nyen vannak, hogy sem a morfol�giai, sem pedig az �kol�gai k�l�nbs�gek nem el�gs�gesek a k�t forma elk�l�n�t�s�hez (Jankovi�, 1958; Musatov, 1964). Shilov (1972) szerint a kecsege orr�nak hossz�ban �s form�j�ban mutatkoz� nagy variabilit�s oka a v�g�tokkal (r�vid orr� forma) �s a s�regtokkal (hossz� orr� forma) val� hibridiz�ci�ban keresend�. A sz�ban forg� fajok mesters�gesen el��ll�tott hibridjein v�gzett kariol�gia vizsg�latok nem t�masztj�k al� ezt a hipot�zist. A kecsege teljesen �desv�zi �letm�dra �tt�rt tokf�le, csak a Kaszpi-tenger v�zgy�jt�j�n ismeretes a foly�k torkolat�ba bev�ndorl� form�ja (szemimigr�ci�s forma). Az ivar�retts�get a tejesek 4-5, az ikr�sok valamivel id�sebb, 5-6 �ves korukban �rik el. Az ivar�rett h�mek minden �vben r�szt vesznek az �v�sban, a n�st�nyek nemi ciklusa a hetedik �let�v ut�n meghosszabbodik �s k�t �vig tart (Jankovi�, 1958). Nagyobb rajokat csak a telel�s �s az �v�si id�szakban alkot. �v�sra a foly�k fels�bb szakaszaira v�ndorol, ahol a v�zm�lys�g legal�bb 6-10 m. A 2-2,9 mm �tm�r�j� ikr�kat a hordal�klerak�d�st�l mentes, kavicsos foly�szakaszokon rakj�k le �prilis-m�jus h�napokban 12-17 ^oC v�zh�m�rk�kleten (Jankovi�, 1958). Amikor a v�z h�m�rs�klete 20-21 C f�l� emelkedik, vagy kevesebb, mint 9 ^oC, �v�s�t megszak�tja (Lukin, 1947). A 13 ^oC-on 4-5 nap m�lva kikel� l�rv�k 7-8 mm hossz�ak, �n�ll� t�pl�lkoz�sukat 5-6 nap eltelt�vel kezdik meg. Az egyh�napos ivad�kok m�r 3-4 cm nagys�g�ak, augusztus-szeptember k�r�l 8-18 cm-esek. A Dun�ban �l� popul�ci� testhossza gyarapodik a leggyorsabban, mindamellett megjegyezni k�v�njuk, hogy a haz�nkban el�fordul� tokf�l�k k�z�l a leglassabban n�v� faj. Maxim�lis testm�retei is elmaradnak a t�bbi tokf�l�t�l, kiv�telesen hossza meghaladhatja a 100 cm-t, t�mege a 16 kg-ot. A legid�sebb eddig fogott p�ld�ny a Kujbisev-t�roz�b�l ker�lt el�, amely 27 �vesnek bizonyult (Lukin et al., 1981).