S�g�r

Teste z�m�k, ar�nylag magas, oldalr�l kiss� lap�tott. A h�t vonala hirtelen emelkedik, az els� h�t�sz� ut�n meredeken lejt a farokny�l fel�. Feje nagy, k�pszer�en cs�csban v�gz�d�. Nagy sz�ja cs�csba ny�l�, mindk�t �llkapcs�n apr� fogak �lnek. A preoperkulumon h�tul finom fogak, alul nagyobb t�sk�k vannak. A mell�sz�k k�zepes hossz�s�g�ak, a has�sz�k a mell�sz�k alatt vannak. A k�t h�t�sz�ja k�zel van egym�shoz, ritk�n �rintkeznek, nem olvadnak �ssze. Az els� h�t�sz� j�val hosszabb, mint a m�sodik. A farokalatti �sz� r�vid �s magas, sz�le lekerek�tett. A faroknyele hossz� �s alacsony, a farok�sz� bemetszett. Test�t �s a kopolty�fed�t �rdes tapint�s�, apr�, nehezen elt�vol�that� ctenoid pikkelyek bor�tj�k. Feje �s h�ta feket�s s�t�tz�ld, oldala f�nyl� z�ldess�rga, hasa s�rg�sfeh�r. Test�t 5-9 s�t�t, feket�sz�ld kereszts�v d�sz�ti, amelyek a foly�vizekben �l�k�n vil�gosabbak, az �ll�v�zi egyedeken gyakran eg�szen feket�k. Az els� h�t�sz� halv�nysz�rke alapsz�n�, h�ts� r�sz�n egy kerek, fekete folt l�that�. A m�sodik h�t�sz� z�ldes �rnyalat�, a farok�sz� z�ldess�rga, esetenk�nt v�rhenyes. A mell�sz�k �ttetsz�ek, v�rhenyesek, a has- �s a farokalatti �sz�k �l�nkv�r�sek. A lass� �raml�s� foly�vizeket �s a tiszta viz� �ll�vizeket kedveli, a paduc szintt�jt�l lefel� szinte minden nagyobb foly�ban honos, brackviz� tenger�bl�kben is meg�l. Ivar�retts�g�t 3-4 �ves korban �ri el, �v�hely�l a sek�ly viz� v�dett partszakaszokat v�lasztja, ahol az ikr�s testt�meg-kilogrammonk�nt 45 ezer, 1,5-2,5 mm �tm�r�j� ikr�t ragaszt egy kocsony�s anyag� f�z�rben a v�zin�v�nyekre, v�z alatti t�rgyakra, 8-12 � C v�zh�m�rs�kleten. A 8-16 napos embrion�lis fejl�d�s ut�n kikel� l�rv�k 5-6 mm hossz�ak. A szikanyag teljes felsz�v�d�sa ut�n az ivad�k hossz� id�n �t planktonikus szervezeteken �l, a kifejlett egyedek t�pl�l�ka vegyes �sszet�tel�, a planktonr�kokt�l eg�szen a halivad�kig minden sz�m�ra el�rhet� �llati szervezetet elfogyaszt. Esetenk�nt t�pl�l�k�ban az ikra �s halivad�k mennyis�ge domin�nss� v�lik (Goldspink �s Goodwin, 1979). A Duna cikolai mell�k�grendszer�ben v�gzett t�pl�lkoz�s�lettani vizsg�latok alapj�n a zooplankton csak az 50 mm-n�l kisebb s�g�rek jellegzetes t�pl�l�ka, az ett�l nagyobb egyedekn�l a bentikus szervezetek ker�lnek el�t�rbe, a halfogyaszt�s a 130 mm-n�l nagyobb p�ld�nyokn�l gyakori (Guti, 1992).