M�rna

Teste tipikus - foly�v�zi hal - l�v�n torped� form�j�, hosszan ny�jtott, oldalr�l enyh�n lap�tott. A h�ta csak nagyon kicsit �velt, a hasolal jobban. Feje hegyes, hossz�, dorzoventr�lisan kiss� lap�tott, orra megny�lt. Sz�ja als��ll�s�, melyet j�l fejlett h�sos ajkak k�r�tenek. N�gy vaskos bajuszsz�la van, amelyek k�z�l az el�ls� kett� r�videbb. A bajuszsz�lakon v�kony �l�nkpiros cs�k h�z�dik v�gig. A szem kicsi, a homlok sz�les �s lapos. A h�t�sz� a has�sz� t�v�hez h�zott f�gg�leges vonal el�tt kezd�dik, utols� osztatlan, kem�ny, csontos �sz�t�sk�je fogazott, az �sz� szeg�lye homor�. A farokalatti �sz� nem �ri el a farok�sz� t�v�t. A farokny�l hossz� �s eg�sz magas, a farok�sz� hossz� �s er�sen kiv�gott. Az oldalvonal lefut�sa majdnem egyenes. Cycloid pikkelyei kicsinyek, s�r� sorokban helyezkednek el. A h�ta barn�sz�ld, olajz�ld, enyhe sz�rke �rnyalattal, oldala aranyosbarna, a hasa s�rg�sfeh�r. A h�t- �s a farok�sz� k�kessz�rke, a t�bbi �sz� pirosas. Az �sz�kon a sugarak k�z�tti h�rty�n apr� fekete pettyek vannak. Kifejezetten foly�v�zi hal, elterjed�s�nek fels� hat�r�t�l, a hegyi patakok als� foly�s�t�l eg�szen a tengeri torkolatvid�kig fellelhet�, els�sorban azonban a dombvid�ki, m�g viszonylag gyors �raml�s� szakaszok hala (m�rna szintt�j). Alkalmazkodni k�pes az ipari �s kommun�lis szennyvizekkel terhelt szakaszok roml� �letfelt�teleihez, ha az oxig�nviszonyok egy�bk�nt kedvez�ek maradnak. Mindazon�ltal �llom�nya cs�kken�ben van, de ez ink�bb az �v�helyek besz�k�l�s�vel magyar�zhat�. Megszokott �l�hely�n tal�lhat� eg�sz �vben, csak az �v�si id�szakban vonul a foly�n felfel�, megfelel� �v�hely keres�s�re. Szaporod�s biol�gi�ja kiel�g�t�en ismert. Ivar�retts�g�ket a tejesek 3-4., az ikr�sok 4-5. �let�v�kben �rik el. A v�zter�let jelleg�t�l f�gg�en m�jusban-j�niusban, hidegebb foly�kban j�liusig elh�z�d�an p�ros�val �vnak, rendszerint 17-18 � C-os v�zben, a gyors �raml�s� kavicsos-homokos mederszakaszokon. Az ikr�s t�bb adagban rakja le s�rg�s-narancssz�n�, 1,5-2,5 mm �tm�r�j� ikr�it, melyek er�sen ragad�sak. A k�t-h�rom r�szletben lerakott, 8-13 ezer szem ikra megterm�keny�t�s�ben gyakran m�s �s m�s tejesek vesznek r�szt, ami a lehet� legnagyobb term�keny�t�si %-ot biztos�tja. Az embrion�lis fejl�d�s 18-20 � C-on 6-7 napig tart, a kikel� l�rv�k 7-8 mm hossz�ak, a szikzacsk� felsz�v�d�sa ut�n (8-10 nap) kis testm�ret� zooplankton-szervezetekkel t�pl�lkozik (Maitland �s Campbell, 1992), majd lassan �tt�r a bentikus �l�l�nyek fogyaszt�s�ra. M�sodik �let�v�t�l kezd�d�en a kifejlett �llatokhoz hasonl�an vegyes t�pl�lkoz�s�, t�pl�l�kspektruma igen v�ltozatos. Term�szetes t�pl�l�kai a bentikus rovarl�rv�k, f�rgek, puhatest�ek mellett a korhad� n�v�nyi r�szek, �llati maradv�nyok, a paduc �s domolyk� ikr�ja. N�veked�se v�zter�letenk�nt nagyon v�ltoz�. A Tisz�ban a v�z�p�t�seket k�vet�en �llom�nya er�sen megfogyatkozott, az 1950-es �vek elej�re jellemz� 24,5 tonn�s �ves �tlagos fog�s az ut�bbi �vekben lecs�kkent 2-3 tonn�ra. B�r �ltal�nosnak mondhat� minden halfajb�l a fog�scs�kken�s, az azonban m�gis figyelemre m�lt�, hogy az 50-es �vekben m�g 6-7 % volt a m�rna r�szesed�si ar�nya az �sszfog�sban, napjainkban pedig m�r csak 0,4-1,3 %. A foly� magyarorsz�gi fels� szakasz�n a tipikusnak mondhat� m�rna szintt�jon a faj abszol�t biomassz�ja 0,2-0,6 kg hekt�ronk�nt, Szolnok �s Szeged t�rs�g�ben 0,8-1,5 kg.