Amur

Megny�lt test�, hengeres, oldalr�l enyh�n lap�tott torped� form�j�, rendk�v�l izmos hal. Feje a test�hez k�pest kicsi. A sz�j f�lig als� �ll�s�, a sz�jny�l�s h�ts� r�sze enyh�n lefel� lejt. Az ajkak jellegzetesen vastagok �s kem�nyek. A nagy szemek a megszokottn�l alacsonyabban vannak. A sz�les homlokon az orrny�l�sok �s a sz�j k�z�tt sek�ly bem�lyed�s tal�lhat�. A robosztus test viszonylag kicsi �sz�kat visel. Cycloid pikkelyei nagyok, vastagok �s kem�nyek, kaud�lis perem�ket s�t�t szeg�ly �vezi, ett�l test�n f�lholdakb�l �ll� mint�zat l�that�. H�ta z�ldesbarna, oldala aranys�rga, hasa piszkoss�rga sz�n�. A mell�sz�k v�rhenyesek, a t�bbi �sz� s�t�tsz�rke. Ivari dimorfizmus csak tavasszal, az �v�st megel�z�en alakul ki, a tejesek mell�sz�i a test fel�li oldalon �rdes tapint�s�v� v�lnak. Eredeti �l�hely�n (k�nai nagy foly�k, Jangce, S�rga-foly�, Hszicsiang �s az Amur k�z�ps� �s als� foly�sa) tipikus foly�v�zi halnak sz�m�t, �let�nek minden szakasz�t a f�mederben t�lti. Ivar�retts�g�t K�n�ban 4 �v alatt �ri el, egy�b ter�leten - ahol meghonos�tott�k - a f�ldrajzi sz�less�gt�l f�gg�en 14 h�nap (Mal�j-f�lsziget) �s 6-10 �v (Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g) fejl�d�si id� sz�ks�ges, hogy el�sz�r �vjanak. A tejesek �ltal�ban kor�bban �rik el ivar�retts�g�ket. �shaz�j�ban csoportosan �vik a foly�k sodorvonal�ban, kavicsos fen�k f�l�tt, 21-22 ^oC h�m�rs�klet� v�zben, �rad�sok alkalm�val a fels�bb szakaszokon. Haz�nkban az 1963-t�l K�n�b�l �s a volt Szovjetuni�b�l import�lt halat, m�s eur�pai orsz�gok gyakorlat�hoz hasonl�an, mesters�ges �ton szapor�tj�k. A faj term�szetes szaporod�sa hazai vizeinkben m�g nincs egy�rtelm�en tiszt�zva, b�r jelezt�k m�r szaporod�s�t a Dun�ban (K�szoni, 1988) �s a Tisz�ban (Pint�r, 1977, 1989). Az ovul�lt ikra 1,5-1,8 mm �tm�r�j�, amely a megterm�keny�t�s ut�n 3,5-4,5 mm-re duzzad. Az embrion�lis fejl�d�s az adott h�m�rs�kleten igen gyors, mind�ssze 30-36 �r�ig tart. A kikelt l�rv�k 5 mm hossz�ak, az exog�n t�pl�lkoz�sra a kel�st k�vet� 4-5. napon t�rnek �t. Az els� form�lt t�pl�l�k�t apr� zooplankton szervezetek adj�k (Rotatoria, juvenilis Cladocera, Copepoda), k�s�bb bentikus �l�l�nyek (Chironomidae l�rv�k). Fokozatosan t�r �t enzimrendszer�nek �s t�pcsatorn�j�nak teljes kifejl�d�se ut�n a szubmerz n�v�nyek fogyaszt�s�ra. Meghat�roz�v� a n�v�nyi t�pl�l�k 5-6 cm-es testhossz el�r�sekor v�lik. 2-3 �ves korban a n�d, s�s fiatalabb hajt�sait, a v�z feletti n�v�nyek al�hajl� r�szeit is megeszi. Bizonyos t�pl�l�kszelektivit�s megfigyelhet� az amur eset�ben. Az �l�hely�n tal�lhat� n�v�nyf�les�gek k�z�l el�sz�r a sz�m�ra kedves t�pl�l�kn�v�nyt kezdi fogyasztani, aminek k�vetkezt�ben a mederfenntart�si c�lokb�l telep�tett amurok tev�kenys�ge kezdetben nem l�tv�nyos eredm�ny�. Intenz�v n�v�nyfogyaszt�sa miatt term�szetes vizekbe val� kihelyez�se ma m�r nem igazolhat�. Sz�mos term�szetv�delmi probl�ma vet�d�tt f�l, t�bbek k�z�tt az, hogy a partv�d� n�v�nys�vokban, vagy a v�zter�leten honos halfajok term�szetes �v�hely�ben �s ivad�kb�lcs�j�ben jelent�s k�rokat okoz.