Bodorka

A test oldalr�l lap�tott, magass�ga �l�helyt�l f�gg�en v�ltoz�. �ll�vizekben magasabb, sz�lesebb h�t� (t�rzsmagass�g �s a t�rzshossz sz�zal�kosan kifejezett ar�nya = 33), foly�vizekben (t�rzsmagass�g �s a t�rzshossz sz�zal�kosan kifejezett ar�nya = 30) ny�l�nkabb (Synek, 1967; Battes, 1972; Libosv�rsky �s Saeed, 1984; Maitland �s Campbell, 1992; P�nzes �s T�lg, 1994). A farokny�l r�vid �s alacsony. A sz�j cs�csba ny�l�. A has�sz�k kezdete pontosan a h�t�sz� alapj�nak eleje alatt van. A mell- �s has�sz� ar�nylag kicsi, a farokalatti �sz� j�l fejlett. A h�t�sz� �s a farokalatti �sz� szeg�lye enyh�n homor�. A has�sz� �s a v�gb�lny�l�s k�z�tt a pikkelyek a v�r�ssz�rny� keszegt�l elt�r�en nem alkotnak �lt. A cycloid pikkelyek viszonylag nagyok. A fej �s a h�toldal s�t�t olajz�ld vagy ez�st�sen barna, oldala ez�st�s csillog�s�, a has feh�r. A h�t-, mell-, �s farok�sz� sz�rk�sbarna, a has- �s a farokalatti �sz� �l�nk narancsv�r�s sz�n�. Az �risz a fiatal p�ld�nyok eset�ben s�rg�s, a kifejlett egyedekn�l narancsv�r�s. Magas h�m�rs�kleti toleranci�j�nak, viszonylag alacsony oxig�nszint t�r�k�pess�g�nek k�vetkezt�ben nagyon k�l�nb�z� �l�helyeken megtal�lhat�. El�fordul patakokban, foly�kban vagy tisztaviz� tavakban, holt�gakban, csatorn�kban, gyomhalk�nt t�gazdas�gokban, de meg�l a Balti-tengerbe, a Fekete-tengerbe �s az Aral-t�ba �ml� foly�k brackviz�ben is. Sz�les elterjed�si ter�let�n a v�ltoz�kony morfol�giai b�lyegek alapj�n sz�mos alfaj�t �rt�k le (Rutilus rutilus carpathorossicus Vladykov, 1930; Rutilus rutilus lacustris Pallas, 1811; Rutilus rutilus heckeli Nordman, 1840; Rutilus rutilus aralensis Berg, 1905; Rutilus rutilus uzboicus Berg, 1912; Rutilus rutilus caspicus Jakowlew, 1870; Rutilus rutilus fluviatilis Jakowlew, 1873; Rutilus rutilus schelkownikovi Derjavin, 1926), az �jabb �ll�spont szerint a csek�ly elt�r�sek azonban nem elegend�ek az alfaj kateg�ri�j�hoz, �gy egyes tengerparti ter�leteken honos v�ndorl� form�t�l (Rutilus rutilus m. migratorius) eltekintve a faj egys�gesnek tekinthet� (Hol�ik �s Hensel, 1972). Ivar�retts�g�t 3-4 �ves korban �ri el. �v�hely�l az �rad�sok sor�n el�nt�tt f�ves r�teket, vagy a v�z m�lys�g�t�l f�ggetlen�l a d�s szubmerz v�zin�v�nyzetet v�lasztja. Az 1,2-1,5 mm �tm�r�j� s�rg�s sz�n� ikr�b�l 20-200 ezer darabot raknak le a 12-14 ^oC-os v�zbe. Gyakran el�fordul, hogy ivartem�k�t a fogass�ll� m�r fejl�d�sben l�v� ikr�ira rakja, jelent�sen rontva a gazdas�gilag fontosabb halfaj term�szetes ut�np�tl�s�nak sikeress�g�t. Az �v�s gyakran megfigyelhet� 10 ^oC k�r�li v�zh�m�rs�klet mellett is. Ut�bbi esetben az ikra fejl�d�se 17-18, 12-14 ^oC-on pedig 10-12 napig tart. A kikel� l�rv�k 5-7 mm hossz�ak, mintegy k�t h�nap eltelt�vel testhosszuk m�r 26-31 mm, testt�meg pedig 149-274 mg (Tong, 1985). Jellemz� m�don v�ltozik a bodorka popul�ci�j�n bel�l a k�t ivar ar�nya. Az angol Lugg foly�ban az els� �ves koroszt�ly h�m:n�st�ny ar�ny�t m�g 72:23-nak tal�lt�k. A h�mek ar�nya az id�sebb koroszt�lyokban fokozatosan cs�kkent, a 13 �ves halakn�l h�nyaduk m�r csak 25 %-nyi volt (Hellawell, 1972). T�pl�l�ka igen v�ltozatos �sszet�tel�. A n�v�nyi t�pl�l�k kisebb jelent�s�g� a bodork�n�l, mint a v�r�ssz�rny� keszegn�l (Niederholzer �s Hofer, 1980). Puhatest�ek fogyaszt�s�t els�k�nt a 10 cm-n�l nagyobb p�ld�nyok eset�ben lehet kimutatni, az id�sebb egyedek alkalomszer�en kisebb halat is elfogyasztanak. Az ikr�sok gyorsabban n�nek �s tov�bb �lnek, mint a tejesek.