S�ll�

Teste megny�lt, oldalr�l lap�tott. A tejes ny�l�nkabb, mint az ikr�s (Vutskits, 1915). Feje hossz�, sz�ja nagy, cs�csba ny�l�. A sz�jsz�glet el�ri a szem h�tuls� szeg�ly�nek vonal�t, vagy azon t�l�r. Az als� �s a fels� �llkapcson, a vomeren �s a palatinumon hegyes, k�pos ragadoz�fogak �lnek. Az �llkapcson �s a palatinumon a t�bbin�l j�val nagyobb �n. ebfogak tal�lhat�k. Szeme k�zepes nagys�g�, homloka keskeny �s eg�szen lapos. A preoperkulum h�ts� szeg�lye lekerek�tett, rajta hegyes t�sk�k vannak. Mell�sz�i k�zepesen fejlettek, a has�sz�k a mell�sz�k alatt erednek. K�t h�t�sz�ja van, amelyek k�zel �llnak egym�shoz, esetleg �rinthetik is egym�st, de nem n�ttek �ssze. A k�t h�t�sz� egyforma magas. A farokalatti �sz� r�vid �s magas, sz�le lekerek�tett. Faroknyele hossz� �s alacsony, a farok�sz� nagy, sz�le kiv�gott. Ctenoid pikkelyei kicsik, er�sen �lnek. Oldalvonala a h�t fel� enyh�n �velt. H�ta sz�rk�sz�ld, oldalai ez�st�s alapsz�n�ek, a h�tr�l kiindulva a test oldal�n az oldalvonalon t�l�r� szab�lytalan alak� s�t�t s�vok h�z�dnak. Hasa s�rg�ssz�rke. P�ros �sz�i halv�nys�rga sz�n�ek, a k�t h�t�sz�n �s a farok�sz�n 4-5 sorban elhelyezked� s�t�t foltok l�that�k. Az aljzat sz�n�vel, a v�z �tl�tsz�s�g�val szoros �sszef�gg�sben v�ltozhat a s�ll� sz�nezete. Oldal�nak alapsz�ne tiszta v�zben gyakran eg�szen grafitsz�rke, a Balatonban sokkal vil�gosabb. V�ltozatos �l�helyeken fordul el�, jelent�s �llom�nya ismert brackviz� tenger�bl�kben is. Foly�vizekben a p�nzes p�r szintt�jt�l lefel� a m�lyebb viz�, k�ves, homokos, k�zepes �raml�s� r�szeken tany�zik a legsz�vesebben, az iszapos helyeket ker�li. �ll�v�zi el�fordul�sa is ott jellemz�, ahol az aljzat kem�ny, homokos, mivel rendk�v�l �rz�keny a felkevered� iszapra. A foly�- �s �ll�vizekben egyar�nt olyan helyeken tal�lhat� meg, ahol b�v�helyet tal�l mag�nak. A m�g el nem iszaposodott v�zt�roz�kban j�l �rzi mag�t, ahol az el�raszt�st k�vet� csukainv�zi�t er�szakosabb territ�riumtart�s�val hamar let�ri (Gy�re, 1994). A tejesek 3, az ikr�sok 4 �ves korukra v�lnak ivar�rett�. Az �v�s �prilisban kezd�dik, de m�r ezt megel�z�en a h�mek s�t�tebb t�nus� n�szruh�t �ltenek. A h�m egy 0,5-2 m v�zm�lys�g�, kem�ny aljzat� v�zt�rben a kiszemelt �v�helyen a parti f�k v�zbe �r� gy�k�rbojtj�t gondosan letiszt�tja. Ennek hi�ny�ban az ikr�s a v�zfen�ken l�v� homokra vagy kavicsra is lerakja ikr�it. Testt�meg-kilogrammonk�nt 130-200 ezer szem, 1-1,5 mm �tm�r�j�, s�rga sz�n� ikr�t helyez el a f�szekbe. A tejes a megterm�keny�tett ikr�kat f�lt�kenyen �rzi, tisztogatja. Az embrion�lis fejl�d�s ideje 12-14 � C-on 6-8 nap. A kikel� fotof�b l�rv�k hossza mintegy 4-5 mm. A szikanyag felsz�v�d�sa ut�n (5-9 nap) az els� napokban csak 50-100 m m nagys�g� planktonnal k�pesek t�pl�lkozni, mivel ekkor m�g sz�juk �s garatny�l�suk nagyon kicsi. Az ivad�k �let�ben igen kritikus szakasz a ragadoz� �letm�dra val� �tt�r�s id�szaka. A 4-5 cm-es s�ll�k m�r halivad�kkal t�pl�lkoznak (T�trai �s Ponyi, 1976). Mivel a ragadoz� halak k�z�tt neki a legsz�kebb a garatny�l�sa, ez�rt a t�pl�l�khalak k�z�l a keskenyebbeket v�lasztja, kev�sb� kap teh�t p�ld�ul a magas h�t� d�v�r, a karika keszeg vagy az ez�stk�r�sz ut�n (Bir�, 1973). Nem olyan fal�nk ragadoz� mint a gal�ca vagy a csuka, ez val�sz�n�leg lass�bb em�szt�s�vel hozhat� �sszef�gg�sbe (Moln�r �s T�lg, 1961a; 1961b).