Domolyk�

Teste vaskos, hengeres, oldalr�l csak enyh�n lap�tott. Feje felt�n�en nagy, amit n�h�ny n�pies neve tal�l�an fejez ki (fejes domolyk�, fejes hal, nagyfej� hal ... stb.). A homlok sz�les, a fej fel�lr�l lap�tott. A sz�j cs�csba ny�l�, vagy kiss� fels� �ll�s�, szeglete t�l�r a szem el�ls� sz�l�n�l h�zott mer�leges vonalon. Az �llkapcsok hossza egyenl�. A farok�sz� kev�sb� m�lyen bemetszett, mint a nem t�bbi tagj��. Cycloid pikkelyei nagyok �s vastagok, sz�l�ket feket�s-barn�s pettyekb�l �ll� rajz d�sz�ti. A h�t- �s a farokalatti �sz� szeg�lye dombor�. H�ta feket�s, barn�sz�ld vagy s�t�tz�ld f�mes csillog�ssal, oldala v�zter�letenk�nt v�ltoz�an ez�st�s, vagy aranyosan csillog�, hasa feh�res, de nincs f�mes csillog�sa. H�t- �s farok�sz�ja s�t�tsz�rke enyhe pirosas �rnyalattal, a mell-, a has- �s a farokalatti �sz�k v�r�sek, sz�l�k fel� fokozatosan halv�nyul�n s�rg�ba �tmen�k. A fiatal p�ld�nyokn�l valamennyi �sz� sz�rke. Az �risz s�rga vagy ez�st�s, fent egy barn�s-z�ldes, alul pedig egy fekete pont l�that� rajta. A domolyk� t�bbnyire a foly�k fels� szakasz�n �l, a Fels�-Tisz�n a k�sz �s a paduc ut�n a harmadik legnagyobb gyakoris�g� hal (Gy�re et al., 1995), de el�fordul a nagyobb foly�k k�z�ps� szakasz�n, valamint hegyvid�ki t�roz�kban is. Elker�li a foly�k iszapos medr�, lassan foly� r�szeit. El�szeretettel tart�zkodik az al�mosott partoldalak alatt, a v�zbe ny�l� �gak �s gy�kerek k�z�tt, a v�z�sszefoly�sokban, a magasabb parti �p�tm�nyek �rny�k�ban. Fiatalabb korban csoportban j�rnak, az id�sebbek ink�bb mag�nyosak. Szaporod�sbiol�gi�j�t els�k�nt Rom�ni�ban tanulm�nyozt�k. A tejesek 3-4., az ikr�sok 4-5. �let�v�kben v�lnak ivar�rett�. A tejesek oldalvonala k�r�l �s feje alatt apr� n�szki�t�sek jelennek meg az �v�si id�szakot megel�z�en. A v�z optim�lis �v�si h�m�rs�klet�nek el�r�s�t�l f�gg�en m�jusban-j�niusban �vik, egyes megfigyel�sek szerint a hidegebb telet �s tavaszt k�vet�en ez eg�szen eltol�dhat augusztusig (J�szfalusi, 1944). Az ikr�sok egyedenk�nt 25-100 ezer darab 1,3-1,5 mm �tm�r�j� ikr�t raknak le a foly�k sek�lyebb m�lys�g� ki�nt�seiben. Az embrion�lis fejl�d�s a 18-19 ^oC-os v�zben 4-6 napig tart. A kikel� l�rv�k 7-8 mm hossz�ak. A kel�st k�vet�en a l�rv�k m�g 3-4 napig a szikzacsk�b�l t�pl�lkoznak, annak teljes felsz�v�d�sa ut�n fitoplanktont, majd apr� zooplankton szervezeteket fogyasztanak. November t�j�n m�r el�rik a 8-10 cm hossz�s�got. A kifejlett p�ld�nyok rovarl�rv�kkal, f�rgekkel, puhatest�ekkel, a v�z felsz�n�re hull� rovarokkal �lnek. Az id�sebb p�ld�nyok nem v�lnak kiz�r�lagos halragadoz�kk�, mindenev�k maradnak az egyre n�vekv� halfogyaszt�s ellen�re is. Eur�p�b�l t�bb alfaj�t is le�rt�k (Rolik, 1962; Pint�r, 1989): Leuciscus cephalus albus - K�z�p-Olaszorsz�g, Dalm�cia, Alb�nia; Leuciscus cephalus cabeda (D�l-Franciaorsz�g, �szak-Olaszorsz�g); Leuciscus cephalus cavedanus (Wloszech); Leuciscus cephalus cephalopsis (Mnyejszej); Leuciscus cephalus macedonicus (Sztruna, Marica �s Meszta foly�k); Leuciscus cephalus meridionalis (Franciaorsz�g); Leuciscus cephalus orientalis (Kaukazus, Balk�n); Leuciscus cephalus pyrenaicus (Spanyolorsz�g); Leuciscus cephalus vardarensis (Vardar foly�, Maced�nia).