Feh�r Busa

Teste oldalr�l er�sen lap�tott, k�zepes testmagass�g�. Feje nagy, de a pettyes bus��n�l kisebb. Sz�ja fels� �ll�s�. A sz�jsz�gletb�l h�zott v�zszintes vonal �thalad a szemen. A kopolty��veken a sz�r�fel�let sz�lesebb, mint a l�gz�fel�let. A h�t�sz� r�vid �s magas, szeg�lye egyenes. A mell�sz� nem �ri el a has�sz� t�v�t, a farokalatti �sz� viszonylag hossz�. A farokny�l magas, a farok�sz� m�lyen kiv�gott. A hasvonal jellegzetes �le a kopolty�kt�l eg�szen a farokalatti �sz�kig terjed. Cycloid pikkelyei apr�k, v�konyak, amelyek a fiatalabb egyedeken ez�st�sen, az id�sebb p�ld�nyokon �lomsz�rk�n csillognak. A h�toldal sz�rke, esetleg z�ldes �rnyalat�, az oldalak �s a has ez�st�sen feh�rek. A h�t- �s a farok�sz� sz�rke, a t�bbi �sz� s�rg�s �rnyalat�. Tipikus foly�v�zi hal, eredeti �l�hely�n �let�nek egy r�sz�t a f�mederben, az intenz�v t�pl�lkoz�s id�szak�t pedig a ki�nt�sekben t�lti. Haz�nkban tavakban, holt�gakban is meg�l. �shaz�j�ban ivar�retts�g�t 3-4, haz�nkban 5-6 �v ut�n �ri el. Az ivar�rett p�ld�nyok a foly�k fels�, gyors �raml�s�, z�tonyos szakasz�n, a felsz�n k�zel�ben �vnak, 23-24 � C-os v�zben. Az 1,2 mm �tm�r�j� lerakott ikr�k n�h�ny �ra alatt 4-4,5 mm-esre duzzadnak, amelyek fajt�mege a v�z�vel azonos, �gy lebegve messzire sodr�dnak a foly�ban. Embrion�lis fejl�d�s�k a magas h�m�rs�kleten gyors, a 6 mm-es hossz�s�g� l�rv�k 1,5-2 nap alatt kelnek ki, �s m�g legal�bb 1 h�tig sodr�dnak, mik�zben teljesen fel�lik szikanyagukat. �n�ll� t�pl�lkoz�sukat m�r a foly�k lass�bb szakaszain kezdik meg. Term�szetes szaporod�s�ra utal� jelekkel haz�nkban el�sz�r a Tisz�n tal�lkoztak 1973-ban (Pint�r, 1977, 1978). A l�rv�k kezdetben kerekesf�rgeket, majd egyre nagyobb m�ret� planktonr�kokat fogyasztanak. Az 15 mm-es ivad�k �tt�r a detrituszb�l, fitoplanktonb�l �s apr� zooplanktonb�l �ll� �trendre, mik�zben v�glegesen kifejl�dik a kopolty��veken l�v� sz�r�fel�let, �s b�lcsatorn�juk test�k hat-h�tszeres�re hosszabbodik meg. A t�pl�l�kszelektivit�s nem a sz�r�szerv p�rusaival, hanem az egyes kopolty��veken l�v� k�t sz�r�fel�let alkotta csatorna m�ret�vel �s az elfogyasztott t�pl�l�k em�szthet�s�g�vel f�gg �ssze. A t�pl�lkoz�s�ra vonatkoz� eredm�nyek nem bizony�tott�k, hogy a faj kiz�r�lagosan fitoplanktof�g lenne. �ltal�ban megfigyelhet�, hogy a t�gazdas�gokb�l term�szetes vizekbe telep�tett egyedek t�rzshosszn�veked�se az �j k�rnyezetben felgyorsul.