Paduc

Teste megny�lt, oldalr�l enyh�n lap�tott, �ramvonalas. A h�t �s a has enyh�n �s csaknem egyform�n �velt. Feje nem nagy, orra lekerek�tett, el�reny�l�. A fejtet� el�g meredeken emelkedik, �s egyenesen olvad bele a h�t emelked�s�be. A szem el�g nagy. A homlok dombor� �s sz�les. A sz�jny�l�s teljesen als� �ll�s�, har�nt ir�ny� has�t�k. Az ajkak v�s�szer�ek, s felsz�n�ket er�s szarur�teg bor�tja. A k�zepes hossz�s�g�, magas h�t�sz� kezdete egybeesik a has�sz� kezdet�vel. A mell�sz� hossz�, a farokalatti �sz� ar�nylag h�tul helyezkedik el, a h�t�sz� v�ge m�g�tt kezd�dik, szeg�lye homor�. Farok�sz�ja m�lyen kiv�gott. Cycloid pikkelyei k�zepes nagys�g�ak, s�r�, egyenletes sorokban helyezkednek el. Az oldalvonal teljes, majdnem egyenes, csak eg�szen enyhe �vben hajlik a has fel�. A h�ta feket�sz�ld, oldalai ez�st�sen sz�rk�k, a hasa feh�r, ez�st�s csillog�s�. A h�t- �s a farok�sz� sz�rk�s, feket�n szeg�lyezett, a t�bbi �sz� v�r�ses. Az �risz aranys�rga sz�n�. �v�si id�ben az ivar�rett egyedek sz�nezete �l�nkebb, a test alapsz�ne k�kes csillog�s�, a mell�sz�k narancsv�r�sek. A h�mek test�n har�ntcs�koz�s, a fejen �s a test nagy r�sz�n a pikkelyeken gombost�fejnyi, daraszer� n�szki�t�s jelenik meg. A foly�k p�nzes p�r szintt�ja alatt, a k�ves-kavicsos mederszakaszokon nagy egyedsz�m� popul�ci�i �lnek. A Tisza magyarorsz�gi fels� szakasz�n Tiszabecs-V�s�rosnam�ny k�z�tt a k�szt nem sz�m�tva a halfauna 60-70 %-a paduc (Gy�re et al., 1995). Ivar�retts�g�t 2-4 �ves korban �ri el. Az ivar�rett p�ld�nyok �prilisban, az �v�st megel�z�en, amikor a v�z h�m�rs�klete el�ri a 8-12 ^oC-ot, nagy csapatokban a foly�kba �ml� kisebb patakok torkolat�hoz gy�lekeznek. Az ikr�sok �ltal lerakott ikr�k sz�ma 12-40 ezer k�z�tt v�ltozik. Az ovul�lt ikr�k �tm�r�je 1,5-2 mm, sz�n�k s�rga, kiss� �ttetsz�. Az embrion�lis fejl�d�s a 14-18 ^oC-os v�zben 4-6 napig tart. A kikelt l�rv�k 4-4,5 mm hossz�ak, 4-5 napig m�g a szikzacsk� anyag�b�l t�pl�lkoznak. Az exog�n t�pl�lkoz�sra val� �tt�r�s ut�n alg�kat �s apr� zooplankton szervezeteket fogyasztanak. A 3-4 hetes egyedek v�s�szer� ajkaik kialakul�s�val m�r k�pesek a k�veket bor�t� z�ldmoszatok lefejt�s�re. Saj�tos t�pl�lkoz�si m�dj�val �sszef�gg�sben �l�hely�n nem t�pl�l�kkonkurense egyetlen m�s halfajnak sem. A gal�ca legfontosabb t�pl�l�khala, �gy azokon a foly�szakaszokon, ahonnan a foly�szab�lyoz�sok �s v�zszennyez�sek k�vetkezt�ben hi�nyzik ez az endemikus pisztr�ngf�le, megfigyelhet� a paduc �llom�ny�nak jelent�s m�rt�k� meger�s�d�se, mint pl. A Tisza magyarorsz�gi fels� szakasz�n, a Maros (Gyurk� et al., 1956), a Zsil (Niculescu-Duv�z, 1954) fels� foly�s�n, ill. a Cserna, Olt �s az Aranyos-Beszterce egyes szakaszain (B�n�rescu, 1959).