T�rpeharcsa

Teste vaskos, feje �s test�nek el�ls� r�sze h�t-hasi ir�nyban, h�ts� r�sze pedig oldalr�l lap�tott. K�ls�leg a harcs�ra eml�keztet, de sz�ja k�r�l n�gy p�r bajuszsz�l van. H�t- �s mell�sz�j�nak els� sugara kem�ny, t�skeszer�, farokt�ve elej�n a pisztr�ngf�l�kre jellemz� zs�r�sz� tal�lhat�. A farokalatti �sz�ja a harcs��n�l r�videbb. A 8 bajuszsz�l k�z�l 2 a szem �s az orrny�l�s k�z�tt, a k�t leghosszabb a sz�jsz�gletben, 4 pedig az als� ajkon van. A sz�ja nagy, a fej teljes sz�less�g�t elfoglalja. Szeme kicsi. A h�t�sz� r�vid, de el�g magas. Farok�sz�ja nagy, sz�le enyh�n kimetszett. Teste pikkelytelen, oldalvonala alig l�that�. A h�t �s farokizomzat�nak szelv�nyei v�kony b�r�n j�l �tt�nnek. Sz�nezete v�zter�letenk�nt �s koroszt�lyonk�nt is er�sen v�ltoz�. H�ta �s a feje fels� r�sze olajbarna, feket�sbarna, n�ha iboly�s �rnyalattal. Oldala a has fel� vil�gosod� s�rg�sbarna, elmos�dott m�rv�nyozotts�ggal, s�t�tbarna foltokkal tark�tva. Hasa s�rg�sfeh�r. A fiatalabb p�ld�nyok gyakran r�zsasz�n�nek t�nnek. N�mely v�zter�leten sz�n�k agyags�rga. Az �risz ez�st�s. Az �sz�k a testoldalhoz hasonl� sz�n�ek, de vil�gosabb �rnyalat�ak. Homokos vagy iszapos medr�, ny�ron er�sen felmeleged� �ll�vizekben �s lass� �raml�s� patakokban, foly�kban �l. K�l�n�sen az Alf�ld foly�inak holt�gaiban tal�lhat�k nagy egyedsz�m� popul�ci�i, a Dun�nt�lon sz�rv�nyos el�fordul�s�. Tavasszal �s �sszel a sek�lyebb, ny�ron a m�lyebb v�zter�letekre h�z�dik. Nappal kev�sb� mozog, ilyenkor az aljzaton tart�zkodik, �jjel akt�v. Ivar�retts�g�t a h�m a m�sodik, a n�st�ny a harmadik �let�v�ben �ri el. P�ros�val �vik �prilis v�g�t�l m�jus v�g�ig. Az ikr�s az �ltala k�sz�tett g�d�rszer� f�szekbe 1-5 ezer, 3 mm �tm�r�j� ikr�t rak le, rendszerint 2-3 adagban. A f�szket mindk�t sz�l� �rzi, az ikr�k 6-9 napig fejl�dnek. A l�rv�k kel�s�t a h�m el�seg�ti azzal, hogy az ikr�kat sorba felszedegeti �s sz�j�ban kelteti ki. A kikel� l�rv�k mintegy 6 mm hossz�ak, egy h�tig m�g a f�szekben fekszenek. �n�ll� t�pl�lkoz�suk megkezd�se ut�n is m�g egy j� darabig egy�tt maradnak, ilyenkor gyakorta megfigyelhet� a fiatal �llatok gomolyg� csapata a sz�lvizekben (Vostradovsk� , 1958). A 23-53 napos ivad�k t�pl�l�k�t zooplankton szervezetek k�pezik, k�s�bb mindenev�v� v�lik. T�bb, mint 200 egyed t�pcsatorn�j�nak vizsg�lata sor�n sem igazol�dott vesz�lyes ikra- �s ivad�k-puszt�t�sa (Guti et al., 1991). Tudatos, de meggondolatlan honos�t�s k�vetkezm�nyek�nt ker�lt Eur�p�ba 1880-ban. Az import�r�k azt rem�lt�k, hogy egy �j, nagyra n�v� harcs�ra tettek szert, de a faj val�j�ban t�rpe, kis n�v�s� halnak bizonyult. Haz�nkba 1902-ben jutott el, �s hamar megjelent sz�mos term�szetes viz�nkben. A 60-as �vekig az orsz�g eg�sz ter�let�n gyakori volt, az ut�bbi �vtizedekben sz�muk sokfel� megcsappant. Az eur�pai �llom�nyn�l a behozatalkor t�rt�nt hibridiz�ci� �s a k�rnyezet m�dos�t� hat�sa a habitusban olyan fok� elt�r�seket alak�tott ki, hogy az geogr�fiai alfaj k�pz�d�shez vezetett. Gondos biometriai munka alapj�n siker�lt bizony�tani az Ictalurus nebulosus pannonicus Harka & Pint�r, 1989 nev� taxont tiszai gy�jt�s� anyag alapj�n (Harka �s Pint�r, 1989).